A sajtó jellemzői: időszerűség,rendszeresség,nyilvános jelleg.Ókoriésközépkori:azelsőfolyóiratokatRómában adták ki,ésaszenátusésaszenátus határozatait tartalmazta.AzActaDiurna(ActaDiurna)címűkézzelírottfolyóiratotavárosfőterén helyezték ki. Aközépkoriújságokatkézzelírtákagazdagpolgárokésanemességszámára, de atömegekszámáraishozzáférhetőek voltak. Azújságokolvasásaanagyközönség számáraszigorúanüzletitevékenység volt. AGazeta(aGazetakésőbb az újságokáltalánoselnevezéselett)fizetéseellenébenhallhattákavároskiáltványait.Azelsőilyeniroda Németországban volt,aholbőségesigényvolta rendszeresújságokra.Hivatásosújságírókjelentekmeg,akikaz információk gyűjtéséből és lejegyzésébőlkezdtékeltartanimagukatéscsaládjukat.
Etimológia[szerkesztés]Etimológia.
Azangolbana mediaa'médium'többesszámábanhasználatos. Amodernhasználatbangyakran'médiumot'jelent, amit atömegmédiábanhasznált'media'szóismegerősít. Eredetileg agörög µ (mésos) szóból származikalatin'medius'-onkeresztül,azelsőszótárijelentéseszerintmás dolgokközévagyközéhelyezettlényt,azazközvetítőtvagymennyiséget jelöl[6].
Az elektronikus és a nyomtatott sajtókapcsolata[szerkesztés].
Példáulamobiltelefonokatelektronikusmédiumoktovábbításárahasználják.Ennekoka,hogyamodern világban mármobiltelefononkeresztülislehetinternetezniésrádióthallgatni.Atelevízióiselektronikusmédium, mertazinternethezhasonlóanittislehetzenéthallgatni,filmektőlkezdvea tévésorozatokig.
Az internet megjelenése óta a nyomtatottújságokpéldányszámaésolvasottsága folyamatosancsökken.Azegyiklegnagyobbhátrányaazidő. A nyomtatotthíreknemtudnakversenyezni a portálokkal. Ennek oka,hogyareggelihírekategnapi információkattartalmazzák,amelyekaz internetenis olvashatók.Ehátrányleküzdéséreanyomtatottújságokmegpróbálnakazelemzésésa véleményfeléelmozdulni. Ennek ellenéreegyretöbbenolvasnakelektronikusújságokat.
Akezdetiidőkbenanyomtatottújságokhatároztákmeg, hogymilyennekkelllennieaz elektronikusújságoknak,éstőlükkölcsönzöttmintákat használtak.Maazonbanaz elektronikus sajtóegyrenagyobb hatássalvananyomtatottsajtóra. A portálokonújmultimédiás funkciókjelentekmeg, éskezdenekversenyrekelnia televízióval.Anézettségettekintvemármegelőzik a televíziós csatornákat (kivévea főbb országostelevízióscsatornákat).
A média világának szereplői
Kommunikátorlehetbárki, akiavalósággalfoglalkozikésvállalja,hogyakommunikátorrészérőlszakszerűenterjesztiazinformációkat. PéldáulszóvivőkésPR-felelősök.
Amédia munkatársai-kapuőrök
Olyanszemély,aki egyközönségsajátosérdekeitigyekszikkielégíteniazáltal, hogyinformációtjuttatelavásárlóhoz(közönséghez). Amédiaszemélyzet(kommunikátorok) nem önkényesendöntikel, hogymelyinformációkjutnakel a közönséghez,ésmi kerülahírekbe. A médiaösszegyűjti, értékeli,kiválasztja, feldolgozzaéseljuttatjaaz információkata közönséghez.
A médiamindennapiéletünkszerves része, ésaz emberek világgal valókapcsolatánaklényegesrésze.Ezafiatalabbgenerációraisvonatkozik.Nincsolyantinédzservagygyermek, aki ne hallgatna rádiót,neolvasna újságot, ne néznetelevíziótvagy ne használná az internetet. Eztjólmutatja,hogy(a GfK és az Ipsos adatai szerint)a fiatalokinternethasználataa 2000-es 4%-ról2010-re 65%-ranőtt,miközbenatévénézésis6százalékponttalnőtt.
Televízióésgyermekek[szerkesztés].
A2004-esadatokalapjána 4-13 évesgyermekekátlagosan napinégyórátnéztektelevíziót[forrásszükséges].Ez azt is jelenti, hogysok gyermekmár egészenkicsi korától kezdve könnyennézhetolyan műsorokat, amelyek nemfelelnekmegértelmiés érzelmifejlettségiszintjüknek.Jelenlega televíziót sokotthonbanmodernbébiszitterkénthasználják, és a szülők nem vesznek résztaközöstévénézésben, aholelmagyarázhatjákgyermekeiknek,hogymitnéznek;azUPCegyeurópaiszintűfelméréssoránaztismegállapította, hogy egyre többgyermeknekvantelevíziója asajátszobájában. A televízióban sugárzott műsorok mindtartalmukat, mindszerkezetükettekintvehosszú távúhatássalvannakagyermekekpszichológiaiésintellektuálisfejlődésére,képzelőerejére, valamintszociáliséstársadalmiviselkedésére. A televízió általános ésnagyonszemléletesinformációforráslehet. A gyerekek sokat tanulhatnak a televízióból, desajnosegyestanulmányok szerinta képernyőn látható erőszakagresszióhozis vezethet. Gerbner[9] és munkatársaiátfogótanulmánytvégeztek ebben atémában,amelybenatelevíziósműsorokat elemezték azerőszak típusaésmennyisége szerint,figyelembevéveaműsorsugárzásánakidőpontjátis.Azeredményekaztmutatták, hogy az agresszió és az erőszakafilmekbenvoltkiemelkedő.Gyakranjutalmazómódonjelenik meg, ésméga pozitívkarakterekisalkalmaznakerőszakos eszközöket,amihelyesnektűnik. Bandura[10] klasszikus kísérlete és a szociális tanuláselmélet isösszefüggésbehozhatóezzel.Akísérletaztmutatta, hogy haegy agresszív modelljelen van,akkoraviselkedéstagyermekmegjegyziésutánozza.Ennélisfontosabb,hogyhaagyerekekaztlátják, hogy az agresszióval sikereketérnekel, ésezértjutalmat kapnak, akkor mégnagyobbarányban utánozzák az agresszív viselkedést.Ígyajutalmazottagressziómodelljeineknézéseatelevízióbankomolykövetkezményekkeljárhat.Voltennekakísérletnekegymásikváltozata is,amelybenagyerekekagresszív modelltláttakatelevízióban,ésugyanígyutánoztákazt.
Reklámésgyermekek[szerkesztés].
Areklámcélja, hogy az embereket termékekésszolgáltatásokvásárlásáraösztönözze,ésakárközvetveisbefolyásoljavásárlásiszokásaikat. A reklámokrendkívül hatékonyaka fiatalok körében,mivelőkalegfogékonyabbkorosztály. A gyerekek négy-ötéveskorukbanmégnemtudnakkülönbségettenniareklámokésa különbözőműsorok között,éscsak ötéveskorukutánképesekkülönbségettenni.Demégebben a korban is csak azttudják felismerni, hogy a reklámok rövidebbek,mintaműsorok.Ennekazazoka,hogyegyesgyerekeketa reklámok,másokatpedigaszüleikbefolyásolnak.
A reklámok másik hatása a gyermekekszocializációjárairányul.Ennek oka,hogyareklámokáltalbemutatottvilágképhamisésvalótlanértékítéleteketalakítki a fiatalokban. Ilyen például anemiszerepek felcserélése, a divat, az emberitestképrőlalkotottelképzelések és anegatív testkép. Ezek a hatásokkönnyenelkerülhetők, ha a szülőktisztábanvannakgyermekeikmédiávalvalókapcsolatával.
A reklámok hatása agyermekekre
Az Amerikai Pszichológiai Társaságkülön bizottságot hozott létreatömegmédiaáltal sugárzott reklámok ésreklámokgyermekekregyakorolt hatásainak tanulmányozására.'Avizsgálategyikterülete agyermekekgondolkodásának fejlődése és areklámokhatásaközötti kapcsolatvolt.[17]
Atanulmányegyértelműenkimutattaaztis, hogy agyerekeknégy-ötéveskorukignemképesekkülönbségettenniareklámés avalóságközött;ötéveskorukutánmármegtudják különböztetni a reklámokat a reklámtól, de értelmifejlődésükmiatt még nem látjákamanipulációt. Emlékeznek arra, hogyegyreklámhosszúvagy rövid,és hogyvicces-evagy sem, de avalóstartalmatnem látják.Ezértagyermekekkiszolgáltatottakareklámoknak. Ezazértis veszélyes,merta cégeknagyon jól tudják, hogya gyerekeken keresztülkönnyen befolyásolhatjáka szülőket.
Hofmeister Tóth Ágnes ésMarotaErzsébettanulmánytkészítetta gyermekekszerepérőlacsaládidöntéshozatalban.Megállapították,hogyabevonásmértékeazáruértékétőlfügg. Minélmagasabbaz áru értéke, annálkevesebbbeleszólásuk vanagyerekekneka döntéshozatali folyamatba.Agyerekeknekalegtöbb beleszólásuk a rágcsálnivalók,üdítőkésélelmiszerekkiválasztásánálvan.
„Agyermekekrészvételea háztartásidöntésekbennagymértékbeneltéraháztartásfőfoglalkozása ésiskolaivégzettsége szerint,aképzettebbés általábanintelligensebbszülők jobban bevonjákgyermekeiketa közös döntésekbe.”.[18]
Areklámokkalkapcsolatos attitűdök alakulása
„A nyugatiországokbanmarkánsanmegfigyelhető az atörekvés, hogy agyermekeketminélkorábbantudatosmédiafogyasztókkátegyék. Hamárnemtudjukmegvédeniagyerekeket areklámoktól,akkorelőbbrekelllépnünk” -mondjaKosaÉva,aMédiaműveltségiProgramTechnikaiBizottságánakvezetője.
AMédiatudor az elsőilyenjellegűoktatási programMagyarországon és Európában, amelynekfő célja, hogynemcsakagyerekek,hanemaszülőkfigyelmétis felhívjaareklámokra. Fő célja, hogy agyerekeketa reklámoküzeneteinekmegértéséreés tudatos fogyasztóvánevelje.Segítiőket abbanis, hogy a jövőbentájékozottés kritikusfogyasztókkáváljanak. A program ezt a célt különböző oktatási eszközökkel,a szülők bevonásával ésszámosgyakorlatiintézkedésseligyekszikelérni. A gyakorlati témákközétartozika választás fontossága, a valóshelyzetekelemzéseésavalósigényekkiemelése.Aprogramtovábbászámoskreatív játékkal ésvitapontokkaligyekszikelérnieztacélt.
Reklámésiskolák
Bár areklámkódexekés areklámtörvényekegyértelműenvédikagyermekeket, a reklámokgyakrankikerülik atilalmakat.Nemösztönzikagyerekeketkonkrétvásárlásokra, dehallgatólagosanigen.Areklámkódexszerintahelyiségekbentörténőreklámozástatörvénynemtiltja,deahelyiségekértfelelősszemélyfelelősmindenelhelyezettreklámért. Kevésiskolaszabályozzaténylegesena reklámozásmódjátés eszközeit.
„A legtöbbiskolaigazgatódilemmájaarrakorlátozódik,hogyengedélyezzékvagytiltsáka kereskedelmi reklámokat. És a reklámcégek erőszakosságátésgondatlanságáttekintveeznemkönnyű feladat”.[19]
Aziskolaireklámokazért isveszélyesek, mert agyerekekgyakransajátérdekeiknépszerűsítésére használják fel őket,éssajátérdekeiketaz iskolai környezetben.Ezazértvanígy, mertagyerekek számára, akiknek iskolába kell menniük, ez kívül esik az ellenőrzésükön és elkerülhetetlen. Areklámozókkihasználják,hogya lehető legkönnyebben és legolcsóbbanérjékellegfontosabbcélcsoportjaikat. A kijelölttanárokingyen végzika munkát,akampányokpedigsegítenekelérniaszülőketésafelnőtteket. Az iskolákgyakrannincsenekszakmailagtisztábana reklámokvalódijelentésével,éssokazálcázottreklám („gyűjtskupakokatjótékonyságicélokra”,„nyerjpénztaz iskoládnak”,sportesemények, iskolai újságokszponzorálása,stb.)
Atanároknakezenaterületenisnagya felelősségük. Fontos, hogy a gyerekekkelmegbeszéljékésértelmezzék a reklámokat. Bárhosszútávonnemtudjákmegvédeniagyerekeketa reklámokhatásaitól,befolyásolhatják, hogyagyerekekhogyanviszonyulnakhozzá.
A célaz, hogy agyermekektudatában legyenek a reklámoknak,ésnyitott,kritikusfogyasztókkáváljanak.
A korábbanemlítettmédiaműveltségiprogramokontúlmenőenazosztályterembenislehetidőtfordítaniareklámokkalkapcsolatos tudatosság növelésére.Beszélgetések tartásával, viták generálásával,előadásoktartásával éskülsőszemélyiségekbemutatásávalislehethatnirájuk.Azisfontos, hogypéldátmutassunkésjópéldaképeklegyünk.
A médiamintszocializációstényező
A szocializáció legfontosabb intézménye a család. A szocializációegyegészéletenát tartó folyamat,amelyneksoránazegyénviselkedését,értékeit,attitűdjeit,készségeitésmotivációjátfokozatosanbefolyásoljaaz,amitakultúrájábanmegfelelőnekés kívánatosnak tartanak,figyelembe vévejelenlegi és jövőbeliszerepeit.Amaitársadalombanaszocializáció máshelyszíneiisegyrefontosabbáválnak,mintpéldául az iskola, akortárscsoportokésatömegmédia.Ezekazeszközökmáraolyannyiraelterjedtek, hogyátvettékahagyományostársadalmiintézmények,példáulazegyház,aziskola,akormányés acsaládszerepét[12].
Atömegmédiaaszocializációújformáitbiztosítja,mivelgyakran nemkínállehetőséget az interakcióra.Atömegmédia kielégítia gyermekekszociálisszükségleteinek egy részét, denemjárulhozzáamindennapikommunikációtmegkönnyítőszociális készségek elsajátításához,mintatelevízió[13].
Amédiavalójábanjelenvanagyermekekésfiatalokéletében,ésszerepet játszikaszocializációjukban. A média hatásátnagymértékbenmeghatározza, hogy agyerekekmithasználnak,miérthasználják,mennyithasználják,éshogyanértelmezik amédiaüzeneteket.
A gyermekekcsaksajátmegértésiéstudásszintjüknekmegfelelően tudjákértelmezniamédiaüzenetekhatását.Agyerekekésafelnőttekkülönbözőüzeneteketkapnak,amikorugyanazokatatévéműsorokatvagyreklámokatnézik. Denemcsakagyermekekésafelnőttekkülönböznekegymástól;amédiatartalmakiskülönbözőképpenhatnakazegyénekre.Ezekakülönbségekamegértés,akorábbitapasztalatokésa tudás szintjétől függnek[14].
Mindentömegmédiánakvannak pozitívésnegatív hatásai is. Amédiapozitívhatásaiközé tartozikpéldául az információáramlás,aszórakoztatásésatanulás.Agyermekekregyakoroltnegatívhatásokközétartoznakafélelemkeltő,agresszívésszexualizáltanyagok. Ezek akár ellenségesvagyegyéb kockázatosviselkedéshez(pl. drog-vagyalkoholfogyasztáshoz)isvezethetnek[15].
Amédiamodellnekpozitívésnegatívhatásaiegyarántlehetnek.Akutatásokaztmutatják,hogyamédiamodelleknépszerűsége és elfogadottsága egyre nő.[16].
forras https://hu.wikipedia.org/